Megszámlálhatatlan történet és legenda él a Télapóról, azt azonban kevesebben tudják, hogy Szent Miklós püspök nemcsak a gyermekek-, hanem a kereskedők, a gyógyszerészek, a tengerészek, az illatszerészek és nem utolsó sorban a pálinkafőzők védőszentje is. Annak idején a különböző mesterségbeliek védőszentet választottak maguknak, így a pálinkafőzők választása Szent Miklósra esett. Ezért is lett a pálinka napja december 6.
Érdekes anekdota az Uniós tárgyalásokról, hogy amikor a pálinka szó használatáért küzdött az Uniós testület előtt a román és a magyar delegáció vezetője, a következő esemény zajlott le. Arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, mármint, hogy országa nyelvében ered a szó és országának volna kizárólagos joga ezt a szót használni, a magyar Külügyminisztérium képviselője felütötte a román nyelv értelmező kéziszótárát, ahol palincă címszó alatt a következő magyarázat volt olvasható: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital.” Az Európai Uniós testület ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette, hiszen ha maguk a románok is „magyar eredetűnek” nevezik az italt, akkor az tényleg csak magyar lehet. Így Magyarország megkapta a kizárólagos szóhasználat jogát.
